FAJTALEÍRÁS

Mára a legkedveltebb pásztorkutyák közé tartozik. Megkapó külleme mellett az olyan fontos tulajdonságai miatt kedvelt, mint az agresszió hiánya, türelem, odaadás, hűség.

Társadalmi helyzetüket jól mutatja, hogy Franciaország királyi kutyájának nevezték őket. Önállóságuk és lojalitásuk kiemelkedő, sokszor hagyták magukra őket a nyájjal. Vastag bundájuk ebben a feladatban nagy segítséget nyújtott a kutyáknak, nem csak a hegyvidéki időjárás viszontagságaitól védte meg őket, hanem a vadállatok támadásaitól is. Egyes források szerint francia telepesek magukkal vitték a ezeket a kutyákat Kanadába és belőlük tenyésztették ki az Újfundlandiakat. Majd az 1830-as években a Leonbergiket. A farkasok kiirtásával a fajta nélkülözhetetlensége és ezáltal népszerűsége is csökkenni kezdett, míg a 20. század elejére majdnem ki is pusztult. Ekkoriban jutott el a fajta Nagy Britanniába (lelkes kutya rajongó turistákkal, akiknek megtetszett a fajta és több kölyköt megvásároltak a helyiektől) ahol a Kennel klub számos egyedet beregisztrált. Az első világháború idején Angliában is háttérbe szorult a tenyésztésük. A kihalástól a Francia arisztokrata Bernard Senac-Lagrange mentette meg a fajtát. Bernard a hegyeket járva gyűjtötte össze a megfelelő egyedeket, hogy egy jól átgondolt és kontrollált tenyész bázist hozzon létre belőlük. 1923-ban létrehozta az első fajtaklubbot a Réunion des Amateurs de Chiens Pyrénées és megalkotta a standard-et. A '30-as évek elején eljutott a fajta Észak Amerikába ahol Nagy Pireneusi néven vált ismertté. Nagy kedvenccé válva a kiállításokon Kanadában és Észak Amerikában is. 1935-ben az Amerikai Kennel Klub kihozta a saját standard-jét ami sok pontban eltért az eredetitől és amit Franciaországban nem fogadtak volna el. Ezek a változtatások a küllemet helyezték a funkcionalitás elé és nagyobb, nehézkesebb példányok létrejöttét eredményezték. Ennek a folyamatnak a visszafordítására 2011-ben a Brit fajtaklub instrukciókat adott ki a kiállítási bíróknak, hogy az eredeti fajta tulajdonságokat díjazzák az új divatirányzat képviselőivel szemben.

Külleme

Erős termete és hatalmas sörénye még a fajta ismerőit is lenyűgözik, így az ilyen fajtájú eb gazdija biztos lehet abban, hogy csodáló és tiszteletteljes pillantásokat vetnek majd kedvencére. 

A kanok marmagassága 70-81 cm-t is eléri, míg a szukáé 65-75 cm. Ezek az ebek kb. 60-65 kg-ot is nyomhatnak. 

A világos színű bundája is feltűnő, teljesen fehér vagy halványsárga színben fordulhatnak elő. A fején, fülein és farkán sárga homokszínű, világosszürke vagy farkas szürke foltok fordulhatnak elő. 

Bundája két rétegből áll, az alsó réteg finom, sűrű aljszőrből, a felső pedig durva, időjárásálló fedőszőrből tevődik össze. Utóbbi lehet akár egyenes vagy hullámos is. Vastag szőrzetének köszönhetően fenséges, elegáns megjelenést kap az eb. Nyakánál lévő hosszú szőr egyfajta sörényt képez, a farkán, valamint a lábain hosszabb a bundája, mint a többi testrészén. 

Mellkasa mély és széles, háta pedig rendkívül izmos és egyenes. Nagy, széles V alakú fejjel rendelkeznek, fülei kicsi háromszög alakúak. Bozontos farkuk feszült állapotban a hátukhoz kunkorodik, nyugalmi állapotban pedig lóg. Szemeik mandulaformájúak és sötétbarna színűek, orra pedig sötét fekete színű. 

A fajta jellegzetessége a hátsó lábakon elhelyezkedő dupla farkaskarom.

VAJON NEKED VALÓ EZ A FAJTA? 

Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt... Ha nálad is ez zajlott le megpillantván ezeket a hatalmas, gyönyörű fehér kutyákat, nem vagy egyedül. Természetes, hogy lenyűgözött a fajta. Bevillan az emberben a gondolat, hogy szeretne egyet. Ez érthető. De ... ez a fajta tényleg neked való?

Nem mindenki számára ideális háziállat!

Egy érett, nyugodt Pireneusi, amelyekkel találkozhattok, nem így születtek.. Egy bújós, szerethető bolyhos golyóból formálódik ki, aki 8-12 hetes korában a legelragadóbb. A kiskutya kortól a felnőttkorig nagy utat kell bejárni és ehhez hosszú idő kell. A fajta általánosságban rendkívül egészséges és hosszú életű. Kevés komoly genetikai problémájuk van, amelyekre már kötelező orvosi szűrések vannak (ezt minden valamirevaló tenyésztő meg tudja neked mutatni).Így általában ezek a kutyák 10-12 éves korukig élnek.

A Pireneusi Hegyikutya ötvözi a nagy intelligenciát a család és az otthon iránti mély odaadással, valamint az ősi, természetből fakadó ösztönt az őrzésre és védelemre. Bár megbízhatóak, szeretetteljesek, szelídek és kezelhetőek, szükség esetén családjuk és területük védelmezőivé válhatnak. Tiszteletet parancsolóak őrző kutyaként, valamint családi kedvencként is remekül megállják a helyüket.

A felnőtt Pireneusi nyugodt természetű, higgadtan viselkedik a házban, élvezi a csendes pihenési és alvási időszakokat. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy ez egy igen nagytestű fajta, és mint ilyenek, nem kimondottan alkalmasak egy kis lakásban, vagy városi környezetben való életre. Bundájuk olyan tömött és hőszigetelő, hogy a folyamatosan fűtött lakás elviselhetetlen számukra.

Egy kutyával bővíteni a családot fontos, felelősségteljes döntés. Szánjunk elég időt a kiválasztott fajta megértésére! A Pireneusi Hegyikutyák nyugodt természetűek, így méretük ellenére kiváló családi kutyák. Igen, egy felnőtt Pireneusi gyönyörű, nyugodt kutya, de vannak más szempontok is - ezekre gondoltál?

Származása:

Az Ibériai-félsziget és az európai kontinens közötti Pireneusok ad otthon ennek a kutyafajtának. A Pireneusi hegyikutya elődei már 3000 évvel ezelőtt is a régióban éltek. Már akkor a középkorban nyájőrző kutyának használták, de termetéből adódóan hamar elnyerte a nemesség tetszését.

A Pireneusok hegyei közt edződött, kitartó, erős, békés, igen impozáns pásztorkutya.

Megjelenésével, hűséges, védelmező természetével hamar megkedveltette magát más területen is

 A 15. század elején használták először őrző-védő kutyaként a francia kastélyokban így nem véletlen, hogy egy palota őrzése is helytálló feladat számukra, így került XIV. Lajos udvarába is, és a nemesség széles körében előkelő helyett kapott.

Innen indult világkörüli hódító útjára. 

Jelleme

Felmenőiből eredően még ma is nagyon éber ebnek számít. A múltból megőrizték önfejűségüket, de falkájukat minden áron védik. Szabadságszerető, azonban nagyon emberközpontú és szelíd. Szoros kötődést alakít ki családjával, különösen a gyermekekkel és bátorsága révén meg is védi őket, emiatt nevezik gyengéd óriásnak is. 

Agresszívnak nem titulálható, nagyon magas az ingerküszöbe, ok nélkül nem keveri magát kockázatos helyzetbe. Tisztában van erejével és kisugárzásával, termetére hagyatkozva riasztja el ellenfeleit. 

Ritkán fejezi ki hangján keresztül erősségét, de ha sor kerül rá, egy okból kifolyólag történhet meg, hogy megvédje területét és szeretteit. Sem emberre, sem állatra ok nélkül nem támad. 

A makacs hegyikutyából a család megbízható védelmezője és kedves kísérője válhat megfelelő neveléssel és szeretettel.

Megfontolnivalók:

Fizikailag képes vagy kezelni egy nagyon nagy kutyát? Alapvetően gyengédek, de mégis erős felépítésű kutyáról van szó, és fiatal korban, a nevelés során ez valódi kihívás lehet.

Zavar a ház körüli kutyaszőr? Ha igen, felejtsd el a Pireneusit. Míg a hétköznapi ápolás során nem sokban különböznek más fajtáktól, mégis egy Pireneusi otthonát és gazdáját jól felismerhetjük a fehér szőrszálakról. :D

Egy Pireneusinak minden nap szüksége van szeretetre és odafigyelésre. A napi teendőid során te és családod képesek vagytok ezt biztosítani? A magányos Pireneusi unatkozó kutya, és az unatkozó kutya pusztítóvá válhat.

Alapvető személyiségük különbözik a legtöbb fajtától, mivel a legtöbb fajtát úgy tenyésztették, hogy az ember parancsait teljesítse, míg Pireneusit önálló munkára tenyésztették. Ösztönből őriz. Ehhez semmilyen parancsra nincs szüksége.

A Pireneusi Hegyikutya intelligens, néha makacs állat. Szeret a saját eszére hallgatni. Nem szolgalelkű. Egyes egyedek szinte macskaszerűen független lények. A barátok különböző kutyás trükkökkel való elkápráztatására egyszerűen alkalmatlanok. Ha olyan kutyát szeretnél, aki minden parancsodat követi, feltétlenül engedelmes, akkor egy Pireneusi valószínűleg nem a legjobb választás.

Van elég helyed egy Pireneusi számára? Nagy és jól elkerített területet kell nekik biztosítani a biztonságos tartás érdekében, különben erőteljes ösztöneikre fognak hagyatkozni, hogy nagy területet bejárva őrködjenek akár a szomszédság felett is.

Mint minden pásztorkutya fajta, a Pireneusi Hegyikutya is gyakorta jelez ugatással, különösen éjszaka. Az ugatás mértéke egyénenként változó, de az ösztön megvan, és bizonyos esetekben komoly problémákat okozhat. A legtöbb Pireneusit városi vagy külvárosi környezetben éjszaka beltérben kell tartani, vagy nyugodt, kennelkörülményeket biztosítani számára. A ketrecbe zárást nem büntetésként éli meg. Ez egy jelzés számára, hogy vége a műszaknak, ő is pihenhet.

A Pireneusi egy védelmező őrkutya, ezért nem várható el tőle, hogy bárki idegent beengedjen az otthonába. Ha a gazda jelen van, az állat nyugodtan viselkedik, elfogadja a vendéget. Amennyiben egyedül hagyjuk a kertünkben védelmező ösztöne erőre kap.

Nevelése, igényei

Ezeknek a kutyáknak nagy térre van szükségük, nyájőrzőként hozzászoktak az óriási területhez így családi kutyaként is nagy kertre van szükségük, hogy őrző ösztöneiket kiélhessék. Hosszú séták és sok póráz nélküli mozgás szükséges számukra. Nem szabad alábecsülni területvédő magatartását. Elengedhetetlen a szeretetteljes konzekvens nevelés, amely során a kutyánk megtanulhatja milyen szituációkban van szüksége házőrző tulajdonságaira. Az erős bizalmi kötelék kialakítása ember és állat között rendkívül fontos, hiszen ezek a kutyák nagyon önfejűek és szívesen megkérdőjelezik gazdáik utasításait. Kezdő gazdiknak nem ajánlják ezt a fajtát, hiszen nevelésük tapasztalt kezet igényel. Nélkülözhetetlen tanításuk során a szeretetteljes türelem, az empátia és a következetesség. Csak a megfelelő vezetés alatt válik hűséges és megbízható partnerré, aki mindig ott lesz gazdája mellett.

Ápolása, kozmetika

Nem ajánlott alábecsülni egy ilyen nagy kutya napi táp szükségletét, a mennyiségnél viszont nagyobb szerepet játszik az eledel minősége. Legmegfelelőbb, ha szárazeledel és hús keverékével tápláljuk kedvencünket, egy kifejlett példány naponta körülbelül 1-2 kg ételt fogyaszt el, ennek felét húsnak kell alkotnia. 

Hosszabb szőrüket ajánlott 2-3 naponta alaposan kefélni, hogy ne csomósodjon össze. Az orruk és fülük tisztítása is rendszeresen szükséges, farkaskarmukat időközönként le kell vágatni. Bundájuk ápolása, ha egyedül nem is lehetetlen, de időnként szükségünk lehet szakértő segítségre.

Szerezzünk be egy megbízható, leinformált kutyakozmetikus telefonszámot! :)

Fajtabetegségek

A fajta hajlamos a könyök- és csípőízületi diszpláziára, emellett sajnos a rákos megbetegedések és az ízületi gyulladás is rendkívül gyakran fordul elő ezeknél a kutyáknál előrehaladott korban. 

Rendszeres állatorvosi vizsgálatok segítségével ezen betegségek előfordulása ugyan nem akadályozható meg, azonban korai diagnózissal a gyógyulás esélye rendkívül nagy.

Kölyök vásárlása

Az orr és szemek körül a pigmentációnak sötétnek kell lennie. 

Szőrük nem lehet csomós, összeragadt. A dupla farkaskörmöknek mindkét hátsó lábon meg kell jelenniük, melyek a hegyen- dombon való mozgásnál az egyensúly megtartásában játszanak szerepet. 

Egy egészséges, lelkileg kiegyensúlyozott pireneusi kölyök keresi az ember közelségét, kíváncsiságával és pozitív kisugárzásával megteremti az első találkozás alaphangját. Ha a kölyök fél, elbújik, farkát maga alá húzza, az a jövőre tekintve nem biztató előjel, esetleg egy gyengébb vérvonal megmutatkozása is lehet. 

Kizárólag oltott, féreghajtott, chippezett, törzskönyves kölyköt vegyünk!